A színtársulatok bemutatkozása

elKÉPesztők Improvizációs Színház

Csapatunk egyike a hazánkban nagy népszerűségnek örvendő „playback” technikával dolgozó improvizációs társulatoknak. Immáron öt esztendeje lépünk fel Szegeden és környékén, de különböző fesztiválokon is előfordulunk (SZIN, Sziget, EFOTT, Kapolcs).
A társulat főként segítő foglalkozású szakemberekből áll, akik egyetemi csapatból szerveződtek, teljesen önerőből, nonprofit módon. Célunk egy színfoltot ejteni a régió kulturális palettáján.

Improvizációs performansz
A pályázatra nem konkrét darabbal, hanem improvizációs performansszal jelentkezünk. A technika lényege a történetek személyes élményanyagának megragadása és visszatükrözése hangok, képek, mozgások, mondatok, színpadképek segítségével. Ennek megfelelően a klasszikus playback előadások azokra a történetekre, érzésekre, élményekre, hangulatokra alapoznak, melyeket a közönség oszt meg a társulattal. Így sokkal kevésbé éles a választóvonal a közönség és a fellépők között, sokkal nagyobb hangsúly esik a személyességre, a belső élményekre, a szubjektív nézőpontokra, és a közönség tagjainak saját közreműködésére, mint a megszokott színházi előadásokon.
A színpadon lévők egyszerre rendezői, dramaturgjai és színészei az elhangzott történetnek, és törekednek arra, hogy egymással és a mesélővel harmóniában, a közönség magával ragadásával transzformálják az elbeszélést élő, hatásos színpadi képpé.
Szereplők: Fajt Anita, Hegyi-Tóth Erika, Kígyós Tamás, Kuba Péter, Sebő Tamás

Az EÖTVÖZET diákszínpad a Szegedi Eötvös Loránd Kollégiumban 2007 szeptembere óta működik. A társulat létszáma nem állandó, minden félévben szabadidejük függvényében csatlakoznak a kollégium azon lakói, akik érdeklődnek a színjátszás iránt. A diákszínpad tagjai valamennyien tehetséges amatőrök, az egyetem legkülönbözőbb szakjainak (ÁOK, BTK, TTIK) hallgatói. A társulat alapítója és vezetője Jakucs János, a BTK V. éves régészet szakos hallgatója, korábban a Gyulai Calioppe Diákszínpad színjátszója. A társulat tagjai néhány kivétellel szintén rendelkeznek több-kevesebb – többnyire középiskolás – diákszínpados tapasztalattal.
Az EÖTVÖZET által játszott, feldolgozott színdarabok kivétel nélkül rövid, könnyen színpadra állítható, minimális jelmez és díszletigényű, többnyire versben íródott, humoros ugyanakkor tanulságos ún. vásári komédiák. Eddigi darabjainkat nagy sikerrel mutattuk be kollégiumi rendezvényeken és jótékonysági esteken (A Szegedi Gyermekklinikáért 2008, 2009).
Eddig bemutatott darabjaink: Kersto Cyrják műve alapján: Borka kisasszony és György deák
Pete László; Hans Sachs műve alapján: Till Eulenspiegel és a papszakácsné

A négy jómadár, avagy a szép Vargáné
VII. századi népi játék, régi interludium alapján írta Pete László (Gyula, Calippe diákszínpad). A népi humor, mint korábban kiderült, nem ismer határokat. Ismeri azonban a jóízű tréfát, és azt a pajzán pikantériát, amelyben jelen darabunk is bővelkedik. Valamikor a XVII. században, valahol Magyarországon – időben és térben talán így helyezhető el a történet. A színpadon a falu elöljáróinak cipőit, csizmáit javítgató Varga, valamint szorgalmas és nemkülönben kívánatos felesége, a szép Vargáné. És érkeznek is sorban az urak: az Esküdt, a Tiszteletes, a Bíró és a Nagyságos. A csizma ára azonban midegyikük zsebéből hiányzik, csupán ígéreteikkel fizetik ki a tehetetlen vargát („majd az inas hozza, hogyha úgy akarja..."). Nem így a szép Vargánét, akinek valamennyien tetemes összeget kínálnak fel egy kis „markolászás" vagy „bögyörészés" fejében. A menyecske persze mindegyiknek megígéri az éjjeli kalandot, így azok felbuzdulva távoznak, hogy aztán amint a Nagyságos úr is bejelentkezett éjszakára és elsötétült a színpad (beesteledik), újra viszontláthassuk az immár kellőképpen felajzott jómadarakat. A történet vége, anélkül, hogy elárulnánk a csattanót, Vargáné néhány mondatából kiderül: „Na most édes párom, kötelet szerezzen, odakint az ólban nagy helyet rekesszen. Négy vén ordast várok ma éjszakára, ma éjjel úgy vélem, megtérül a kára..." Mire a Varga ekképpen válaszol: „Kedves feleségem, jöhet az a falka, megbánja ma éjjel, még a lompos farka..."
Szereplők: Kovács Barbara, Grézal Gábor, Hajdú Attila, Jakucs János, Kutus Bence, Szabó Tamás
Rendezte: Jakucs János

A Gó kínai táblás játék, az európai sakknak a megfelelője. Japánban is játsszák. Óriási hagyománya van, és legalább annyira népszerű, mint a sakk.
Legelőször Shan Sa A gójátékos című könyvében olvastam erről a játékról. Az ottani definíció úgy hangzik: A gó a szerelem és a sors játéka. A színjátszás, a színészet is gyakran önmagunkkal való játék. A színész a saját testével játszik és legjobb, ha őszintén teszi.
Fontos, hogy valami lényegre törőt mondjunk, ha úgy tetszik valami fontosat, és ez a gondolat, mégcsak nem is a világmegváltásról szól, inkább a dolgok iránti érzékenységünkről. Lehet, a szerelemről boldogan mesélni, és lehet szomorúan, lehet az öngyilkosságról beszélni felszabadítóan és mélységesen keserű bánattal, és így tovább. Szóval minden nézőpont kérdése. Ezt a színházat, a társulatot a nézőpontok izgatják, és nem kevéssé a rendezőt és a társulatvezetőt is.
A társulat célja többek között, hogy egy érdekes hangot, érdekes színpadi művet, témát, zenét, korszellemet tudjon bemutatni, megszólaltatni, eljátszani.
Szeretnénk, ha tág lenne az a mozgástér, amit bejárhatunk, sokszor nem is előre megírt darabokat játszunk szerzőktől, hanem magunk hozunk létre valamilyen színdarabot. Első ilyen darabunk Jim Morrisonról, a legendás Doors énekeséről szól, illetve egy férfiról és a kapcsolatrendszeréről.

Az érzékelés kapui - Jim Morrison Est
Irodalomhoz közeli est az amerikai álomról, a szabadságról, rockzenéről, költészetről, lányokról és férfiakról, kábítószeres víziókról, szerelemről, szexualitásról. Az előadás azonban kerüli a nagy szavakat, a felfújt lufikat, vagyis csak egy férfit mutat be, és annak kapcsolatát, önmagával és a külvilággal. Az előadás elemei: a költészet, melyek Jim Morrison versek, a másik a zene, ezek Doors számok, és a harmadik, a négy fiatal színjátéka, akik dialógusát a színpadon Jim Morrison versei alkotják.
A rendező nem akarta csak és kizárólag Jim Morrisont fényezni, és hatalmas legendát csinálni belőle, minek is tette volna, hiszen legendás dolgairól épp eleget halottunk már. A rendezőt Morrison esendősége, illetve költészete, zenéje érdekli. A rendező gyanúja, hogy Jim Morrison is ember volt, méghozzá alkotó ember.
Szereplők: Rupáner Ágnes, Sipos Evelin, Szerdahelyi Mátyás, Szöllősi Péter
Jim Morrison verseit magyarra fordította: Gorjanác Éva
Rendezte: Varga Norbert

Károlyi Színpad

A Károlyi Színpad 2009 februárjában alakult a hódmezővásárhelyi Katolikus Plébánia támogatásával. A társulatot végzős középiskolások, illetve fiatal felnőtt színjátszók alkotják.
Első előadásunk 2009. augusztus 24-én volt Hódmezővásárhelyen, „Minden csak komédia” címmel. Tavaly novemberben Szegeden is bemutattuk darabunkat a JUGYU Klub színpadán.
Terveink között szerepel – a kiskundorozsmai előadás mellett – a Karinthyt Olvasók Baráti Körével együttműködve – a novemberi Karinthy esten való részvétel, melynek vendége Karinthy Márton író, rendező lesz.

Minden csak komédia
A színház világa csodákkal teli varázslatos hely, ám a közönség csupán a felszínt láthatja belőle. Az előadás során igyekszünk bepillantást engedni a “szentélybe”, ahol a művészek és művésznők emberi oldalát is felfedezheti a közönség. De ne feledjük a színész örök játékban él, és az életben is örökké játszik.
Szereplők: Rácz Tamara, Szabó Bernadett, Takaró Erika Adrienn, Tóth Zsóka, Békési János, Kiss-Albert Gergely, Rummel József, Szabó Gergely
Redezte: Békési János
Rendezőasszisztens: Takaró Erika Adrienn
Zenei közreműködő: Rigó Péter

Móra Ferenc Népszínház

Az algyői Móra Ferenc Népszínház, amelyet az Algyői Faluház fogadott be, helyet és működési feltételeket biztosítva számára, 1998. március 14-én alakult. A Népszínház hiánypótló szerepet vállal, amennyiben a magyar vidék és a határainkon túli, magyarlakta területek színházigényét próbálja kielégíteni művészi fokon, rangos szerzők közérthető műveinek közérthető módon való bemutatásával. Elemi célkitűzése a Kárpát-medence szórvány magyarsága felé történő élő, anyanyelvi kultúra közvetítése. Ezt tekinti a számos fontosabbnál fontosabb vállalásai közül a leginkább meghatározó feladatának. 2007-ben a Népszínházat segítendő megalakult a Móra Ferenc Népszínház Közhasznú Egyesület. A Népszínház 2005-ben Csongrád megyei alkotói díjat kapott.

Gogol: Egy őrült naplója
Gogol klasszikus monodrámája egy csinyovnyik naplója alapján boncolgatja az őrület mechanizmusát. Monodráma lévén, egyetlen szereplővel ível végig az előadás, az atmoszférát az őrjöngésig fokozva. A játék a pszichológia rejtett zugaiba is elvezet.
Előadja: Ádok Róbert
Rendezte: Osztás Anett

Ritka Holló Színtársulat

2007-ben alakultunk. Foglalkoztunk improvizációs játékokkal, rögzített improvizációra épülő előadásokkal. A célunk mindig is a nevettetés volt, szeretünk viccet csinálni mindenből. Próbáljuk megtalálni az olyan élethelyzeteket, amikor elkerülhetetlen a feszültség. Ezekre a helyzetekre pedig a legjobb megoldás a nevetés.

A történet egy gimnáziumban játszódik. A tanári kar egy másik iskola bezárásának köszönhetően új tagokkal bővül. A bezárt iskola törtető igazgatója rosszul viseli, hogy helyettes lett. Veszedelmes harc kezdődik a jelenlegi igazgató titkárnője és a helyettes segédje között. A testnevelő tanár felesége érkezésével elveszti azt a kevés szabadságát is, amit a munkahelye nyújtott neki, a diákönkormányzat elnöke pedig komoly konfliktusba keveredik az igazgatóhelyettes örök bajkeverő lányával. Minden pozícióért folyik a hatalmi harc, és mindenki megvívja a maga csatáját.
Szereplők: Hézső Dorka, Lukács Lilla, Ott Izabel, Székely Anna, Szeri Kriszta, Török Georgina, Vagdalt Kriszti, Gyürefi András, Juhász Dénes, Székely Norbert
Rendezte: Török Ádám